Tengőd
Tengőd | |
---|---|
Country | Hungary |
County | Somogy |
Area | |
• Total | 30.21 km2 (11.66 sq mi) |
Population (2004) | |
• Total | 561 |
• Density | 18.57/km2 (48.1/sq mi) |
Time zone | UTC+1 (CET) |
• Summer (DST) | UTC+2 (CEST) |
Postal code | 8668 |
Area code | 84 |
Tengőd is a village in Somogy county, Hungary.
External links
This article needs translation into English. This article is written in a language other than English. If it is intended for readers from the community of that language, it should be contributed to the Wikipedia in that language. See the list of Wikipedias. Please see this article's entry on Pages needing translation into English for discussion. If the article is not rewritten in English within the next two weeks it will be listed for deletion and/or moved to the Wikipedia in its current language. If you have just labeled this article as needing translation, please add {{subst:uw-notenglish|1=Tengőd}} ~~~~ on the talk page of the author. |
Veronik küldte:
A tabi kistérség honlapján megtaláltam Tengőd részletesebb történetét, s kicsit kiegészítve szeretném Veletek megosztani:
Tengőd történetéről 1138-tól vannak történelmileg hiteles írásos dokumentumok. István király a mai település területét a Pécsi Püspökség tulajdonába adta több mára már elpusztult faluval együtt. A települést 1138-ban Vak Béla király a Dömösi Prépostságnak adományozta. Az elkövetkező évszázadokban gyakran cserélt gazdát a falu: többek között Mojsa nádor, Cisztercita Apátság, a Veszprémi Apátság volt a terület birtokosa. Több királyi diplomában és régi írásokban gyakran említésre kerül a Tenguld nevű birtok. Egy korabeli feljegyzés szerint az itt járt olasz papok a helységneveket kétségbeejtően írták le: Thanguld, Tinguld, Thengeld, Tengöld. Így torzult az eredetileg gazdagságot jelentő besenyő Tingulit, Tinguld elnevezés mára magyar jelentésében az ellenkező értelemre: Tengőd.
A falu 1543 -ban török hódoltság alá került. Az 1650-es évek közepén Tengőd az Eszterházyak által birtokolt ozorai uradalomhoz tartozott. A kuruc háborúk idején a lakosság szétszóródott, sokan haltak meg pestisben. Egy 1714-ben készített összeírás szerint a falu néptelen. 1715-ben Eszterházy herceg engedélyt adott Tengőd benépesítésére, erről " szállólevelet " bocsátott ki. A község az 1700-as évek végéig többségében római katolikus vallású, 1683-ban önálló egyházközséggé vált, a mai Római Katolikus templomot Eszterházy herceg építtette 1787-ben. A tengődi református egyházközség első nyomait 1618-ban találjuk. Református többségűvé az 1715-ös újratelepítéskor vált és az is maradt 1944-ig. Lakói közül többen részt vettek a pákozdi csatában és harcoltak a szabadságharc katonájaként. A község mai középületei közül a régi római katolikus iskola az 1880-as években épült ( ma részben pedagógus lakás ) . Az egykori református iskolát 1937-ben építették ( mai alsó iskola ) . A községházát 1939-ben emelték, mely ma az óvodának, az iskola konyhájának, orvosi rendelőnek és a polgármesteri hivatalnak ad helyet. A községben az első világháborúban 39 hősi halott volt, a második világháborúban 10 tengődi vesztette életét. Emléküket a település központjában 1994-ben felállított emlékmű őrzi.
A falu híres szülöttje Bornemissza János végvári kapitány. A Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület névadója 1520 körül született Tengődön. A török ellen dokumentálhatóan 1543-1589 között vívta harcát. 1570-1576-ig dunántúli kerületi főkapitány-helyettes volt. Kapitányi tisztségeket töltött be Pápán, Palotán, Kanizsán és Győrben. Másik híres tengődi Zsebeházi István 1810-ben született. A szabadságharc előtt szolgált Lengyelországban. Később a szabadságharc hűséges katonájává vált, a bukás utáni időkben évekig bujdosott. Az 1860-as évek elején a falu jegyzője volt. A Somogy - Tolna megyehatáron fekvő települést többször csatolták egyik megyétől a másikhoz, legutóbb 1949-ben, azóta Somogy megyei település.
Turisztikai vonzerők, nevezetességek: A Somogy megyében Tabtól 10 km-re délkeletre fekvő települést körbeölelő több száz hektáros erdő nem csupán nyugodt, szép környezetet és tiszta levegőt biztosít, hanem remek vadászati lehetőséget is. A terület nagyvadban gazdag, melyet a település címerében található szarvasagancs is méltón szimbolizál. A községben néhány igazán szép épületet találhatunk: a Petőfi S.u.22.szám alatti parasztház műemlék, műemlék jellegű a Római Katolikus templom és a Kossuth L.u.187. szám alatti lakóház, valamint fontos építészeti értéket képvisel a Református templom épülete is. A templomokról korábbi írásomban a Tengőd fülnél találhattok fényképet. A Kossuth L. u. 187. sz. alatti házról mellékelek egy képet, ami a kert felől mutatja a szép, hagyományos tornácot: