József Felsmann

József Felsmann (born October 14, 1835 in Nagymányok , † March 7, 1929 in Budapest ) was a Hungarian educator and author .

Life

The Felsmann family originally lived in the Austrian-Silesian town of Benisch. József Felsmann's grandfather, Joannes Franz Bartholomäus Felsmann (1750–1810), came as a child from Benisch to the Boys' Choir in Buda and later became a teacher in Apatin , which was then part of Hungary. His younger brother, Johannes Hyeronimus Felsmann (1752–1806), who also came from Benisch to the Boys' Choir in Buda, became a schoolmaster and notary in Buda. József Felsmann's father, Franz Felsmann (1791–1870), was born in Apatin, chose the teaching profession and came to Nagymányok (Tolna County, Hungary).

József Felsmann was born in Nagymányok in 1835. He attended high schools in Pécs (southern Hungary) and Lugosch from 1846 to 1852. 1852-1854 he worked as an assistant and intern at the grammar school in Lugosch. 1854–1855 he was a scholarship holder at the teacher training college in Pest. 1856-1857 he was trained at the secondary school in Pest for teaching at lower secondary schools and acquired the certificate.

In 1857 he received a provisional position for the lower secondary school at the secondary school in Pécs. In 1859 he was given a full teaching position for this. In 1862 he came as a teacher at the Oberrealschule in Pest, studied at the University of Pest from 1862–1863 and took an exam in 1864 that secured him the qualification to teach German at Oberrealschulen. In 1871 he became the founding director of the newly built secondary school in Józsefvaros (8th district in Pest). He stayed in this position until his retirement in 1903. In order to enable students from less well-off parents to study at his school, he set up a support fund.

In the sixties and seventies he traveled through Turkey, Greece, Italy, Saxony, Prussia, Bavaria and France in order to familiarize himself with the school and teaching methods in these countries. One of his most important goals was the reform and improvement of the middle schools in the Hungarian school system. For decades his textbooks became standard works for German teaching in Hungary.

Publications (selection)

Földrajz az alreáltanoda elsö osztálya számára, Pest 1857
A reáltanoda, in: A pécsi reáliskola programja 1858
Treatment of a reading, in: The practical guide, Pécs 1859
A tanári tanácskozmányok kérdéséhez, Gymnasium-e vagy reáliskola ?, in: Tanodai Lapok 1860
Reáltanodai reformok, in: Tanodai Lapok 1861
Az osztrák birodalom tanügye a londoni világkiállításon, in: Tanodai Lapok 1862
A magyar királyság, Erdély, Croatia és Slavonia társországokkal, in: Pécsi Iparlapok 1862
Londoni világkiállításon, A pécsi gymnasiumi épület, in: Pécsi Iparlapok 1862
Árnyképek a házi nevelés köréből, A magyar néptanodák számára kiadott tankönyvekben előforduló olvasmányok tárgyalási módja, jutalomnyertes pályamunka, in: Népnevelők Kalauza63
Úti jegyzetek Török- és Görögországból, in: Idők Tanúja 1864. II
A német metrika alapvonalai, Pest 1864
A magyar néptanodák számára kiadott tankönyvekben elöfordulo olvasmányok tárgyalási módja, Pécs 1864
A német dráma fejlődése, in: Kalauz szerk. Riedl Szende 1865
Giseke Miklós Tivadar, irodalomtörténeti tanulmány, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1867
A polgári iskola, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1868
A polgártanoda vagy felsőbb népiskola, in: A Pesti Napló, 1868, 231
Polgári iskoláink álláspontja, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1869–1871, 1872
A Nibelungok. Prózában magyaritotta és jegyzetekkel ellátta, Pécs 1871
Német olvasókönyv. German reading book for secondary schools with German and Hungarian annotations, 1st part, Pécs 1871 (15th edition Budapest 1895); 2nd part Pécs 1871 (11th edition Budapest 1895 1899); 3rd part, Pécs 1872 (7th edition Pécs 1899 and 1900); 4th part 1872 (4th edition 1891. Pécs.)
A magyarországi középtanodák Névkönyve, Pécs 1869, 1870, 1873, 1878, 1882 and 1885.
A reáliskolai tanárok képzéséről, Középtanodák aránya és elhelyezése, A tanuló ifjuság katonai és fegyvergyakorlatairól, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1873
A distantiátlan iskolapad, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1874
German grammar for middle schools, Budapest 1874
Német grammatika középtanodák használatára, Budapest 1875 (7th edition 1891 Budapest)
Német tan- és olvasókönyv felsöbb iskolák használatára. 1st part: Stilistika, Budapest 1876; Part 2: Poetika, Budapest 1877
Német rhythmika alapvonalai. Reprint from Part 2 by Német tan- és olvasókönyv, Budapest 1877
A tankönyvek revisiója, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1878
Érettségi vizsgálatainkról, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1879
Gyakorló Könyv a Német grammatikához, Budapest 1879
A reáliskolák helyzetéről, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1880
A reáliskolai tanterv módosításához, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1882
Trefort Á. közoktatásügyi miniszterhez felirat, A reáliskolai tanterv történetéből, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1883
Középtanodáink statistikájához, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1887
Német nyelvtan, iskolai használatra, Budapest 1887 (5th edition 1901)
A decentralisatio és szakszerű felügyelet szükségessége a főváros községi iskoláiban, in: Országos Tanáregylet Közlönye 1888
Az egységes középiskola, in: Egyetemes Közokt. Szemle 1892
Our women's miracles. Középkori ném. Szemelvény a kalocsai kodexböl, Budapesti VIII. Ker. Közs. Föreálisk. ért. 1894
A kalocsai codex. Középkori német költemények gyüjteménye, 1895
György magyar Vitéz vezeklése a purgatoriumban, Egyetemes Philologiai Közlöny 1895
Az intézet története Klny is !, Budapesti VIII. Ker. Közs. Föreálisk. ért. 1896
Középkori ném. Olv. Könyv a N. Muz. Kovtárában, Egyetemes Philologiai Közlöny 1900
Iskolai beszédek, 1906
Mányoki levelek a 17. sz.-ból, Sz. István Társ. Tud és Irod. O. Felolv. Üléseiböl 85; 1913

Honorary positions and awards

Member of the royal. Hungarian Examination Commission for Middle Schools (1875)
Committee member and honorary member of the State Middle School Professors Association
Member of the Communal Committee (1886)
Member of the board (1896) and chairman (1897) of the Pest Consortium of Savings and Advances of the First General Association of Officials of the Austro-Hungarian Monarchy in Budapest
Honorary member of the Hungarian Stenographers Association (1899)
Member of the Directors' Conference of the St. Istvàn Society (Szent István Társulat)

literature

Hermann Baum: Citizen families in Buda-Pest and Miskolc, Norderstedt 2017
Felsmann József reáltanodai tanképesítő bizonyítványa, 1864 | József-Műegyetem (MaNDA - Hungarian National Digital Archive and Film Institute; first published in Europeana on November 3, 2016)
József Szinnyei: Magyar irók élete és munkai III, Budapest 1893; 355-359
Pál Gulyàs: Magyar irók élete és munkái VIII, Budapest 1992, 766-767
Beamten-Zeitung, magazine of the first general civil servants' association of oesterr.-ung. Monarchy, No. 35; XXIX. Born in Vienna on December 20, 1898: Josef Felsmann
Pallas Magyar lexicon
Revai Lexicon
Magyar Katolikus Lexicon

Individual evidence

↑ The name has been spelled very differently over the centuries: u. a. also Feltzman, Felczman, Felcsmann, Feltsmann. For the family data s. Hermann Baum: Felsmann, in: ders .: Citizen families in Buda-Pest and Miskolc.
↑ Today: Horni Benešov , in the Czech Republic.
↑ Today: Apatin in Serbia.
↑ In 1865 he received the Silver Cross of Merit with the Crown (an Austrian-imperial award) for his many years of educational work; s. Klagenfurter Zeitung of February 21, 1865.
↑ On October 15, 1835 he was baptized with the name Jósef Vintze [sic!]. For further details of his life s. a) Felsmann József reáltanodai tanképesítő bizonyítványa, 1864 | József-Műegyetem; b) Magyar Katolikus Lexicon; c) József Szinnyei: Magyar irók élete és munkái III, Budapest 1893; 355-359.
^ Johann Felsmann (1839-1891), his brother, became a teacher in Lugosch.
↑ At that time it belonged to Hungary; today: Lugoj in western Romania.
^ According to a) Magyar Katolikus Lexikon; b) József Szinnyei: Magyar irók élete és munkai III, Budapest 1893; 355-359. u. a.
↑ S. on this: a) Beamten-Zeitung, magazine of the First General Officials Association of the oesterr.-ung. Monarchy, No. 35; XXIX. Born in Vienna on December 20, 1898: Josef Felsmann; b) Magyar Katolikus Lexicon; c) József Szinnyei: Magyar irók élete és munkái III, Budapest 1893; 355-359.

personal data
SURNAME	Felsmann, József
BRIEF DESCRIPTION	Hungarian educator and author
DATE OF BIRTH	October 14, 1835
PLACE OF BIRTH	Nagymányok
DATE OF DEATH	March 7, 1929
Place of death	Budapest

[1] The name has been spelled very differently over the centuries: u. a. also Feltzman, Felczman, Felcsmann, Feltsmann. For the family data s. Hermann Baum: Felsmann, in: ders .: Citizen families in Buda-Pest and Miskolc.

[2] Today: Horni Benešov , in the Czech Republic.

[3] Today: Apatin in Serbia.

[4] In 1865 he received the Silver Cross of Merit with the Crown (an Austrian-imperial award) for his many years of educational work; s. Klagenfurter Zeitung of February 21, 1865.

[5] On October 15, 1835 he was baptized with the name Jósef Vintze [sic!]. For further details of his life s. a) Felsmann József reáltanodai tanképesítő bizonyítványa, 1864 | József-Műegyetem; b) Magyar Katolikus Lexicon; c) József Szinnyei: Magyar irók élete és munkái III, Budapest 1893; 355-359.

[6] Johann Felsmann (1839-1891), his brother, became a teacher in Lugosch.

[7] At that time it belonged to Hungary; today: Lugoj in western Romania.

[8] According to a) Magyar Katolikus Lexikon; b) József Szinnyei: Magyar irók élete és munkai III, Budapest 1893; 355-359. u. a.

[9] S. on this: a) Beamten-Zeitung, magazine of the First General Officials Association of the oesterr.-ung. Monarchy, No. 35; XXIX. Born in Vienna on December 20, 1898: Josef Felsmann; b) Magyar Katolikus Lexicon; c) József Szinnyei: Magyar irók élete és munkái III, Budapest 1893; 355-359.